2011. február 27., vasárnap

5.0

Csak aztán nehogy a nyúl vigye a puskát..
Igazából az első sornak nem sok köze van ehez a bejegyzéshez de kellett valami nyulas benyögés ugyanis tegnap volt a hagyományos évkezdő Nyulashatos Hendikep góverseny melyről itten értekeznék.
Először is annyit leszögeznék hogy ezt a versenyt nem a danosoknak találták ki. Tehát 5. alkalommal rendezték meg ezt a versenyt de még danosnak nem sikerült nyernie ami szerintem azzal magyarázható hogy mindig van pár olyan játékos aki kicsit alul minősített(nem az ő hibájából,a minősítési rendszer hagy némi kivetni valót maga után)így könnyen előfordulhat az hogy jóval több előnykövet kap mint amennyi a játékerejéhez mérten járna.(megjegyzés:én is így nyertem anno 2-3 éve)
De ez persze mellékes,mindenki azért megy hogy játszon egy jót,köztük én is.
A feltételek ideálisak voltak:előző esti pókert követően kb. 4 óra alvás után,fáradtan,éhesen,kicsit késve beesve a versenyre valahogy éreztem hogy ez most egy jó verseny lesz.
Első kör:egy volt tanítvány,apró gyerkőc aki tud erős lenni de néha elszalad vele a ló.7-kőből toltuk és sajna nagyon meggyaláztam,pedig elég jól tartotta magát.Ami viszont figyelemreméltó volt hogy ahogy viselte a vereséget. Régebben nagyon megviselte és dühös volt,most viszont erőt vett magán,mély levegő és a végén mosolygott egyet.Lenyűgöző. Második ellen egy régi motoros akit 5kyus koromban sikerült elkapnom először(akkor 1kyu volt most 3 kyu-val indult.)5 követ kellet adni és hát az eleje nem indult egyszerűen. Vannak tipikus "beton" játékosok akik némi minusz és csúnya alakzat ellenében teljesen bebetonozzák magukat és utána márcsak arra törökednek hogy ne haljanak meg. Nos ez a törekvés nem jött be neki..sőt..elég nagytételben hullottak a kavicsok viszont volt egy momentum ahol nagyon csúnyán át lettem verve és vertem a fejem a falba rendesen de végül csak sikerült megtartani az előnyöm.
A 3. fordulóban ismét egy kis ember várt rám aki szintén egy igen igéretes talentum,többször okozott már nekem fejtörést de most valahogy nagyon megszeppentnek tűnt és bár azt nem mondom hogy simaügy volt de a 8 kőhöz képest nagyon könnyedén domináltam végig a partit és húztam be végül. Ezután a parti után kaptam egy olyan kommentet hogy:"te hogy tudod így szopatni az embereket?..már bocsánat.."(by háhá..asszed írok nevet?amúgy az egyik női játékostól jött a komment akit jelenleg nagy riválisnak tekintek)
4. forduló: Mit ad isten ismét egy előnyköves parti,és hamár volt 5,7,8 akkor miért ne lehetne 9. Az ellen maga a verseny szervője volt, szóval nagy volt a "nyomás" de némi mágia és voodo átok segítségével sikerült térdre kényszerítenem de ez volt talán a legnehezebb menet.
5.forduló:na ez volt az a parti amihez az esélytelenek nyugalmával álltam hozzá hisz most egy olyan játékossal kerültem szembe akit még a bejegyzés elején említettem ráadásul 7 követ kellet neki adnom amikor max. 4-5 tudnék vállalni. Megpróbáltam,egy-két helyen átbasztam,itt-ott leadott pár pontot de jól látszott hogy nem 5kyu és hogy a "mesterem" szavaival éljek:"Egyszerűen nem volt esély ebben a partiban".Szóval végül 4 győzelemmel zártam ami pont nem volt elég a dobogós hely eléréséhez(4. lettem) de ezt valahogy éreztem,kicsit bántam ugyan de annyi baj legyen,legalább játszottam néhány jó partit és elmondhatom majdnem "top" játékosként hogy nem ment el még a kedvem végleg az előnyköves partiktól.
That's all folks.

2 megjegyzés:

  1. Érdekes elolvasni, hogy egy danos mit gondolhat a partijairól. Bárcsak több ilyet olvashatnék.
    Én például a másik oldal voltam én kaptam 9 követ egy danostól, úgy hogy távolról se járt volna nekem annyi. Valószinüleg úgyanilyesmit gondolhatott rólam ez a danos, aki az egész versenyen csak tőlem kapott ki, mint amiket itt leírtál. Bebetonoztam magam, sőt még az is igaz, hogy feladtam köveimet, csak, hogy megéljek. És végül harmadik lettem a versenyen. :-)
    És Te még nem is írtál olyanokat, hogy milyen érzés az amikor érzi az ember, hogy az ellenfelének semmi nem jön össze, egyre jobban elmegy a bátorsága, már azt sem meri meglépni ami tisztán nyerő neki. Viszont nekem meg egyre nő az önbizalmam, mindent meg merek lépni és be is jön. A végén már tényleg sajnálom az ellenfelem.

    Ja, bocs, hogy a blogodba ilyen hosszan írok, de tetszik a blogod, csak így tovább.

    VálaszTörlés
  2. Nem gond hogy hosszúra sikeredett,engem nem zavar:)

    VálaszTörlés